Mi az a neuromarketing és mire jó?
A neuromarketing azzal foglalkozik, hogy milyen folyamatok mennek végbe az emberi agyban vásárlás és kiválasztás közben, és méginkább azzal, hogy hogyan lehet ezeket befolyásolni.
Célja az, hogy megértse, hogyan működik a fogyasztók agya, milyen hatásokkal, eszközökkel befolyásolható annak érdekében, hogy a reklámcélú üzenetek a leginkább célba találjanak a fogyasztónál.
Kevesebb ráfordítás = nagyobb siker
Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy újabb marketing hóbort, egy divatos eszköz, mint az influencer marketing vagy a chatbotok, hanem egy tudományos vizsgálatokkal alátámasztott kutatási terület, amely a mi, marketingesek munkáját segítheti. Egy szemléletmód, amely a fogyasztók preferenciáinak, motivációinak és elvárásainak feltárására, a fogyasztói magatartás és az egyes reklámcélú üzenetek sikerének és kudarcának meghatározására irányul.
A neuromarketing segítségével újragondolhatod a stratégiád, és intelligensebb marketinget folytathatsz: kevesebb erőforrás (munka, idő, pénz) használatával nagyobb hatékonyságra tehetsz szert. Ergó alacsonyabb kattintási árakat, több vásárlót, több olvasót, feliratkozót, kevesebb rossz helyre költött pénzt, több bevételt érsz el. Ráadásul elmondhatod, hogy intelligensebb a marketinged a piac 80%-ánál, ahol a marketingesek eszköztára odáig terjed, hogy akciós a termék, csináljunk rá Facebook hirdetést. Egy elég lesz, mert a főnök akkor már békén hagy, a feladat el van végezve.
Tulajdonképpen a marketingszakma K+F-je lehet a neuromarketing, ami segít kikísérletezni a szakembereknek azt, hogy milyen dizájn, vagy kommunikációs üzenet segíthet abban, hogy jó eséllyel az ő terméküket vegyék le a polcról a potenciális vásárlóik. A jól eltalált és tudományos alapokon nyugvó üzenet akár milliódolláros tételt is jelenthet egy nagyobb cég esetében – állítja Varga Ákos, a téma hazai kutatója.
Hogyan lehet mérni az agyat?
A neuromarketing kutatásoknak több eszköze is van, az egyik legelterjedtebb az fMRI, azaz funkcionális mágneses rezonanciális képalkotás. Ez tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy valós időben figyeljük az agy működését pl vásárlás közben: láthatóvá válik, hogy miként regál az agyunk, amikor megveszünk egy cipőt, vagy kifizetjük az autószervizben a kuplungcserét. Elárulom: pont ugyanúgy, mint amikor erős fájdalmat érzünk, pl megégetjük magunkat, vagy beverjük a kislábujjunkat az ágykeret sarkába.
A másik elterjedt módszer az EEG, azaz az elektroenkefalográfia. Ez az ingerekre adott azonnali válaszreakciót méri, míg pl. az fMRI esetében az agy megnövekedett oxigénfelvételét követhetjük nyomon, az ingerhatást követő 5 másodperces csúszás figyelembevételével (Varga Ákos).
A legtöbb ilyen jellegű kutatásban azért igyekeznek a lehetőségekhez mérten több eszközt is felhasználni pl. szemkamera és EEG kombinációját annak érdekében, hogy minél pontosabbak legyenek az eredmények.
De mi ennek a gyakorlati haszna?
Neked szerencsére nem kell kutatóvá válnod, és drága eszközökkel megvizsgálni a fogyasztóid reakcióját. Elég, ha néhány alapvető kutatási eredményt figyelembe veszel és alkalmazni kezdesz a marketinged során. Megéri, mert rövidtávon is jelentős eredményeket figyelhetsz meg.
A vásárlók szeretik azt hinni, hogy amit tesznek, az mindig ésszerű. Hogy a döntéseik logikusak, megfontoltak, jól átgondoltak, pedig a valóság az, hogy még ha vannak is racionális elemei a vásárlói döntésnek, egyre több a bizonyíték arra, hogy választásainkat első sorban tudatalattink vezérli. (Ha bővebben érdekel a téma, ajánlom figyelmedbe Dan Ariely Kiszámíthatóan irracionális című könyvét.) Hogy mennyire? Eléggé. Gerald Zaltmann szerint (aki a Harward kutatója) a gondolataink, érzelmeink és tanulási folyamataink 95%-a anélkül megy végbe, hogy tudatosulna bennünk.
Szólj tehát ehhez a 95%-hoz. Nem azt mondom, hogy irracionálisnak és ésszerűtlennek kell lenned, de helyezd előtérbe a tudatalattit és az érzelmeket. Ha a gyakorlat is érdekel, ebben a cikkben 3+1 neuromarketing tippet találsz, amivel hatékonyabban értékesíthetsz.
Az ördög játékszere, a manipuláció
Egyesek magát a sátánt látják bele a neuromarketingbe és a közeli marketingpszichológiába, hiszen arról van szó, hogy tudományos módszerekkel próbáljuk befolyásolni az emberek döntéseit és viselkedését. Ezzel nem értek egyet. Ugyanúgy, ahogy számos eszköz lehet avatatlan vagy rosszindulatú kezekben veszélyes -gondolj egyszerűen egy autóra: azért, mert valaki ittasan vezetve balesetet okoz – még nem jelenti azt, hogy az eszköz maga veszélyes és káros lenne. Etikusan, és ez minden marketingesnek a saját felelőssége!, intelligensen használva reklámok, a termékek jobb minőségűek lehetnek, a vásárlóink pedig elégedettebbek. Dolgozz etikus marketingessel.
Köszi, ha megosztod a cikket, sokat segítesz vele, illetve szívesen olvasom a véleményedet is a témáról. Ha pedig szeretnél első kézből értesülni új cikkek születéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre.
Források:
- Varga Ákos – Simon Judit – Horváth Dóra – Pintér Attila: Az érzelmek és az agy –fókuszban a neuromarketing kutatás
- Roger Dooley: Az agyukra megyünk
- https://pszichoforyou.hu/neuromarketing-a-hirdetok-mar-az-agyunkban-vannak/
http://www.digitalhungary.hu/konferenciak/media-hungary/Mi-az-a-neuromarketing/1969/
https://www.impactbnd.com/blog/neuromarketing
https://www.neurosciencemarketing.com/blog/home
